BALMAZREFI

Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda

Útinapló 2019

Készítették: 7.a és 7.b osztályosok

Az idei tanévben ismét lehetősége volt arra iskolánknak, hogy a Határtalanul! program keretében tanulmányi kiránduláson vegyen részt. A négy napos kiránduláson ötvennégy diák és hat kísérő tanár utazhatott 2019. április 09-április 12 között Szlovákiába.

A tanulmányi kirándulás célja a Felvidék történelmi és kulturális emlékeinek a megismerése, az ott élő magyarok sorsának, életének, más nemzetekkel való együttélésének megismerése, megtapasztalása volt. Utunk kapcsán tanáraink irányításával és segítségével célul tűztük ki a nemzeti összetartozás érzésének kialakítását, elmélyítését, a nemzethez, mint közösséghez tartozás érzésének erősítését.

A következőkben 4 napos utazásunkat három szakaszra bontva ismertetjük.

Előkészítő szakasz

Az előkészítő órákat iskolánk magyar, történelem és földrajz szakos pedagógusai tartották meg számunkra. Annak érdekében, hogy hatékony és izgalmas órákat tartsanak, vegyes pedagógiai módszereket alkalmaztak. Főbb témák, amelyeket érintettek:

• a magyarság elhelyezkedésének bemutatása a Kárpát-medencében az I. világháború előtt
• a trianoni békediktátum hatása-különös tekintettel a magyarság sorsára és a határainkon túl élő magyarok mai elhelyezkedésére létszámára
• Szlovákia történelme, földrajza, nemzetiségi ellentétek és az itt élő magyarok helyzetének bemutatása
• Szlovákia magyar vonatkozású történelmi, irodalmi, zenei és egyéb tudományterületi emlékei
• a Felvidék természetföldrajzi jellemzői

Ezek kapcsán gyűjtőmunkát kellett otthon végeznünk, amelynek eredményeiről csoportonként egy-egy plakátot kellett készítenünk. Az elkészült plakátokat az osztályok a saját termeikben helyezték el és a Nemzeti Összetartozás Emléknapjához kapcsolódó iskolai megemlékezésen közszemlére tették.

Tanáraink ezzel a feladattal is nagy hangsúlyt fektettek a hatékony együttműködés készségeinek-, továbbá a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályainak elsajáttítatására is.

Kivitelező szakasz

2019. április 09-én, a kora reggeli órákban indultunk „Felvidékre fel!”. Utunk során a pályázatba beépített 5 programelemen kívül egyéb, a téma szempontjából fontosnak vélt és hasznos nevezetességeket látogattunk meg.

Tanulmányi kirándulásunk első napján érdekes információkat tudtunk meg Kékkő várkastélyának és Léva várának történetéről egyaránt. A Kékkői várkastélyban bepillantást nyertünk a Kultúrák és Játékok Múzeumába, amely igazán érdekes volt.  A lévai várban, a Barsi múzeumban többek között megismertük a vár felvidéki bányavárosok védelmében betöltött fontos szerepét.

Ezt követően híres bányavárosokat látogattunk meg, Selmecbányát és Besztercebányát. Selmecbányáról megtudtuk, hogy a bányatavak, azaz a tajchok városának is nevezzük. A belváros megismerése után megtekintettük a selmecbányai Szabadtéri Bányászati Múzeumot is. A nap következő programja egy besztercebányai városséta volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés városa gyönyörű palotáival, templomaival a környék legvonzóbb települése. Megtekintettük az egykori bányakamra épületét, a Thurzó-házat és a városnegyedet is.

A nap zárásaként, a korompói szállásunkon, amely egy szuper, családias szállodában volt, közösen elfogyasztottuk finom vacsoránkat, majd közös foci, beszélgetés, zenehallgatás, bowlingozás, biliárdozás, csocsózás és kártyázás után nyugovóra tértünk.

Tanulmányi kirándulásunk második napján az eredeti tervekkel ellentétben a Gombaszögi- cseppkőbarlangba látogattunk el. A Dobsinai-jégbarlang volt a tervünkben, de azt sajnos annak zárva tartása miatt nem tekinthettük meg. Az idegenvezetőnk, Zsuzsa néni javaslatára egy csodaszép, általunk „spagetti-barlangnak” nevezett természeti csoda rejtelmeit vehettük szemügyre. Itt egy rendhagyó földrajzórán megtudhattuk, hogy a Gombaszögi-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Főleg szalmacseppköveiről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága keretében a világ természeti örökségének jegyzékén szerepel.

Miután kellemesen lehűltünk, és rengeteg információt gyűjtöttünk, folytattunk utunkat Dobsina városába, Szepespatakra, a Ludmila bányászati skanzenbe, Betlérre és végül Krasznahorkaváraljára. Dobsina városáról megtudtuk, hogy itt építették fel az első felvidéki nagyolvasztót, Szepespatak völgyében pedig egy kellemes sétát tettünk a bányászati tanösvényen és a bányászati skanzenben. Utazásunk következő állomása Betlér városa volt. A programot a gyönyörű betléri kastély megismerésével kezdtük, amely a Gömör leglátogatottabb műemlékei közé tartozik. Az egyórás kastélylátogatást követően a kastélypark nevezetességeit csodáltuk meg. Sétáltunk az angolkertben, megkerestük a kerti pavilonokat, a műbarlangot és a művízesést is. Betlér városától elköszönve, tovább haladtunk. A napot egy rövid rozsnyói városlátogatással és a felújítás alatt lévő krasznahorkai vár megtekintésével zártuk.  Ez utóbbit a felújítás miatt csak kívülről tudtuk szemügyre venni, mégis emlékezetes maradt számunkra. Rozsnyóban megtekintettük a város nevezetességeit. Városnézésünk során láttuk a  Diák-templomot, a Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyházat, a püspöki palotát, a ferencesek templomát és kolostorát, az evangélikus templomot, a városházát, a 38 méter magas őrtornyot, amely a 17. század közepéről származik, a Magdolna-forrást, amelynek középkori kápolnája búcsújáróhely, a város bányamúzeumát, a négyzet alakú főteret, amely a legnagyobb középkori tér Szlovákiában, és az Andrássy Franciska grófné (1838–1902), az özvegyek, árvák jóságos szívű támogatójának szobrát a főtéren.

Kellemesen elfáradva érkeztünk meg a szálláshelyünkre, ahol ismét egy nagyon finom vacsora várt minket. Az esténk hasonlóan telt, mint az előző, annyi különbséggel, hogy sokkal fáradtabbak voltunk már, mint előző este.

Tanulmányi kirándulásunk harmadik napján felkerestük Csütörtökhelyen a Szent László plébániatemplomot, a Zápolyaiak temetkezési kápolnáját és a hozzájuk tartozó, szemet gyönyörködtető, Magas-Tátra csúcsaira néző kilátásban gyönyörködhettünk.  Említést tettünk Szent László lovagkirályunkról, hiszen róla nevezték el a román és gótikus stílusú épületegyüttest. Ezt követően meglátogattuk Lőcsét, ahol olyan nevezetességeket, műemlékeket néztünk meg, mint a Szent Jakab-templom az egykori Magyarország egyik legszebb temploma, amelynek főoltára ( Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával) a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára, a régi városháza, a kétemeletes klasszicista városháza,  Breuer-nyomda, a minorita Szentlélek-templom és -kolostor, Szűz Mária temploma, amelyet  a ferencesek építették a 14. század elején, majd a jezsuitáké lett, és végül, de nem utolsó sorban az Evangélikus templomot. Lőcsén kiselőadások keretein belül megismerkedtünk Jókai Mór Lőcsei fehér asszony és Mikszáth Kálmán Fekete város című műveivel. A szerzők, a város és a kor viszonyainak behatóbb megismerése céljából felolvasást tartottunk a művekből. (A részleteket a felkészítő foglalkozásokon közösen választottuk ki.)

Harmadik napunkat vártúrával zártuk. A szepesi vár 4 hektáros kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen a Világörökség részei.  Vártúránk során régészeti leleteket, fegyvergyűjteményt, kínzókamrát, és vártörténeti kiállítást tekinthettünk meg. A gótikus várkápolnában egyháztörténeti kiállítással ismerkedhettünk meg. A toronyból beláttuk a Szepesség nagy részét, mivel jó idő volt, elénk tárultak a Magas-Tátra csúcsai is. A vár környékén kényelmes tanösvény nyolc megállóhelyén ismerkedhetünk a táj természeti és történelmi érdekességeivel. Az esténk hasonlóan telt az előzőekhez, annyi különbséggel, hogy ezen az estén mindannyian nagyon hamar elcsendesedtünk.

Tanulmányi kirándulásunk utolsó napján a reggelit követően összecsomagoltunk, bepakoltuk a csomagjainkat a buszba és elköszöntünk szállásadóinktól. A Murányi-várszikla megmászása során felidéztük a murányi Vénusz-Szepesy Mária és a füleki várkapitány, Wesselényi Ferenc romantikus kapcsolatát. Gyönyörű kilátásban szemlélhettük a gömöri tájat. Ezt követően felkerestük Nagyrőce városát is, amely egykoron a felvidéki vasgyártás egyik központjaként működött. Megtudtuk, hogy 1808-ban itt alapították a Murányi Egyletet, amely Magyarország első vasipari részvénytársasága volt. Jolsván megtekintettük a város központját, a domináns Koháry család impozáns kastélyával egyetemben. Ezt követően Hizsnyó falucskáját kerestük fel, ahol a gótikus templom ékességét, lőcsei Pál mester 1508-ban készített alkotását, az Angyali Üdvözlet oltárt csodálhattuk meg. Utunk Rimabányán keresztül Rimaszombatba vezetett. Megtekintettük Rimabánya ékességét, az erődtemplomot, amely freskóábrázolásai közül kiemelkedik a 10 m hosszú Szent László legenda. A napot Rimaszombat városában folytattuk. Először a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjaival, tanáraival találkoztunk, és bemutattuk egymásnak iskoláinkat, elemeztük a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét, az ottani magyar gyerekek szemszögén keresztül. Nagyon kedves, megható fogadtatásban volt részünk, amely azt gondoljuk, hogy mindannyiunkat elgondolkodtatásra késztetett. A Himnusz közös eléneklése után a viszontlátás reményében búcsúztunk. Ezt követően megismerkedtünk Rimaszombat történelmével, templomaival (római katolikus, református, evangélikus), egyéb műemlékeivel és főterével egyaránt.

Felvidéki látogatásunk utolsó állomása Kassa városa volt. Városnéző túránk során szemügyre vettük a város legnagyobb műemlékét, az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dómot. A dóm altemplomában temették el Rákóczi Ferenc 1906-ban Rodostóból hazahozott hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. Ezek mellé helyeztük el iskolánk koszorúját és közös imádságra csendesedtünk el. Ezt követően megcsodáltuk a látványos zenélő szökőkutat a harangjátékkal, majd a domonkos, ferences, evangélikus és görögkatolikus templomokat. Városnéző sétánk következő állomása Rákóczi rodostói házának mása volt. Itt egy rendhagyó történelemóra keretein belül felidéztük a fejedelem szabadságharcban és a magyar történelemben betöltött szerepét is.

2019. április 12-én a késő délutáni órákban, számos, felejthetetlen élménnyel gazdagodva indultunk haza.

Értékelő szakasz

A diákokkal közösen bemutatót készítettünk felvidéki barangolásunkról, amelyet később az érdeklődőknek is megmutattunk. Csoportmunka keretein belül ismét plakátokat készítettünk. Ezek segítségével dolgoztuk fel és rendszereztük az új ismereteinket. A nemzeti összetartozás napján tartandó megemlékezés során felhasználtuk ezeket. Beszélgettünk a felvidéki magyarokról, összegeztük ismereteink változásait, néhány tanuló összefoglaló élménybeszámolót tartott. Megvitattuk a meglátogatott ország, illetve a megtekintett települések magyarságáról a látogatás eredményeképpen szerzett személyes tapasztalatainkat. Összegeztük, hogy miben más az utunk során megismert településeken élő magyarság helyzete a miénkhez képest. Végül kivetítőn megtekintettük az úton készült fényképeket.