BALMAZREFI

Projektnapló 2018

Készítette: Szabadi Árpád, Szabadiné Eredics Éva, Tóth Erzsébet Radácsi István, Fábrik Gyula, Tóthné Fridrich Tamara

Az idei tanévben először volt lehetősége iskolánknak arra, hogy a Határtalanul! program keretében tanulmányi kiránduláson vegyen részt. A négy napos kiránduláson negyvenöt diák és hat kísérő tanár utazhatott 2018. április 17-április 20. között Szlovákiába.

A tanulmányi kirándulás célja a Felvidék történelmi és kulturális emlékeinek a megismerése, az ott élő magyarok sorsának, életének, más nemzetekkel való együttélésének megismerése, megtapasztalása volt. Utunk kapcsán célul tűztük ki a nemzeti összetartozás érzésének kialakítását, elmélyítését, a nemzethez, mint közösséghez tartozás érzésének erősítését.

A következőkben 4 napos utazásunkat három szakaszra bontva ismertetjük.

Bővebben...

Előkészítő szakasz

Az előkészítő órákat iskolánk magyar, történelem és földrajz szakos pedagógusai tartották meg. Annak érdekében, hogy hatékony és izgalmas órákat tartsanak, vegyes pedagógiai módszereket alkalmaztak. Főbb témák, amelyeket érintettek:

• a magyarság elhelyezkedésének bemutatása a Kárpát-medencében az I. világháború előtt
• a trianoni békediktátum hatása-különös tekintettel a magyarság sorsára és a határainkon túl élő magyarok mai elhelyezkedésére létszámára
• Szlovákia történelme, földrajza, nemzetiségi ellentétek és az itt élő magyarok helyzetének bemutatása
• Szlovákia magyar vonatkozású történelmi, irodalmi, zenei és egyéb tudományterületi emlékei
• a Felvidék természetföldrajzi jellemzői

Nagy hangsúlyt fektettünk még a hatékony együttműködés készségeinek-, továbbá a toleráns és kooperatív viselkedés alapszabályainak elsajátítására is.     

Kivitelező szakasz

2018. április 17-én, a kora reggeli órákban indultunk a „Felvidék gótikus emlékeinek nyomába”. Utunk során a pályázatba beépített 5 programelemen kívül egyéb, a téma szempontjából fontosnak vélt és hasznos nevezetességeket látogattunk meg.

Tanulmányi kirándulásunk első napján érdekes információkat tudtunk meg Murány várának történetéről.  Meglátogattuk az alsósztregovai Madács-kúriát és tiszteletünket tettük Madách-síremlékénél is. Ez utóbbi település az Arany Emlékévhez köthető programelemünk is volt.

A nap további részét Rimaszombaton töltöttük, ahol a Tompa Mihály Református Gimnázium diákjaival találkoztunk, és bemutattuk egymásnak iskoláinkat, elemeztük a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét. A Himnusz közös eléneklése után a viszontlátás reményében búcsúztunk. Megismerkedtünk Rimaszombat történelmével, templomaival (római katolikus, református, evangélikus), egyéb műemlékeivel és főterével egyaránt.

A nap zárásaként a rimakokovói szálláson közösen elfogyasztottuk finom vacsoránkat, majd közös foci, beszélgetés, zenehallgatás és kártyázás után nyugovóra tértünk.

Tanulmányi kirándulásunk második napján a Szlovák Paradicsom Nemzeti Park páratlan természeti szépségeivel ismerkedtünk meg. Ellátogattunk Csütörtökhelyre, ahol a Szent-László templomot és a Szapolyai-kápolnát tekintettük meg, a hozzájuk tartozó, szemet gyönyörködtető, Magas-Tátra csúcsaira néző kilátással. Említést tettünk Szent László lovagkirályunkról, hiszen róla nevezték el a román és gótikus stílusú épületegyüttest.

A második nap során megismerkedtünk Lőcse és Rozsnyó városával is. Lőcsén olyan nevezetességeket, műemlékeket néztünk meg, mint a Szent Jakab-templom az egykori Magyarország egyik legszebb temploma, amelynek főoltára ( Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával) a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára, a régi városháza, a kétemeletes klasszicista városháza, Breuer-nyomda, a minorita Szentlélek-templom és -kolostor, Szűz Mária temploma, amelyet  a ferencesek építették a 14. század elején, majd a jezsuitáké lett, és végül, de nem utolsó sorban az Evangélikus templomot. Lőcsén kiselőadások keretein belül megismerkedtünk Jókai Mór Lőcsei fehér asszony és Mikszáth Kálmán Fekete város című műveivel. A szerzők, a város és a kor viszonyainak behatóbb megismerése céljából felolvasást tartottunk a művekből. (A részleteket a felkészítő foglalkozásokon közösen választottuk ki.) A nap második felében Rozsnyó városába látogattunk el, ahol megtekintettük a város nevezetességeit. Városnézésünk során láttuk a  Diák-templomot, a Szűz Mária Mennybevétele tiszteletére szentelt székesegyházat, a püspöki palotát, a ferencesek templomát és kolostorát, az evangélikus templomot, a városházát, a 38 méter magas őrtornyot, amely a 17. század közepéről származik, a Magdolna-forrást, amelynek középkori kápolnája búcsújáróhely, a város bányamúzeumát, a négyzet alakú főteret, amely a legnagyobb középkori tér Szlovákiában, és az Andrássy Franciska grófné (1838–1902), az özvegyek, árvák jóságos szívű támogatójának szobrát a főtéren.

Kellemesen elfáradva érkeztünk meg a következő két éjszakánknak otthont adó szálláshelyünkre, a Jozefina Panzióba. Ismét egy nagyon finom vacsora várt minket. Az esténk hasonlóan telt, mint az előző, annyi különbséggel, hogy csocsó meccsekre és billiárd játszmákra is nyílt lehetőségünk.

Utazásunk harmadik napját Betlér városában, a gyönyörű betléri kastély megismerésével kezdtük, amely a Gömör leglátogatottabb műemlékei közé tartozik. Az egyórás kastélylátogatást követően a kastélypark nevezetességeit csodáltuk meg. Sétáltunk az angolkertben, megkerestük a kerti pavilonokat, a műbarlangot és a művízesést is. Betlér városától elköszönve, tovább haladtunk. Aznapi ebédünket gyönyörű környezetben, az imrikfalvi víztározó partján fogyasztottuk el. Hosszú délután várt ránk, hiszen egy rövid sétát tettünk a márkusfalvi Máriássy-kastély parkjában, majd megismerkedtünk Igló városával és felfedező túrát tettük a Szepesi várban is. Igló városában lehetőségünk adódott megtekinteni a Szűz Mária Mennybemenetele tiszteletére szentelt plébániatemplomot, a copf stílusú evangélikus templomot, a klasszicista stílusú városházát, a Provinciális házat és a színházat is. A város történetéből megtudtuk, hogy Iglót valószínűleg német bányászok alapították a szláv Iglov település mellett a 13. században, környékén vasat, rezet termeltek, amihez feldolgozóipar is települt. A tatárjárásban elpusztult, de IV. Béla újratelepítette. Ennek kapcsán kiselőadás keretein belül felidéztük a tatárjárás pusztításáról tanultakat és IV. Béla, a „második honalapító” királyunk országunkat újjáépítő tevékenységét is.

Harmadik napunkat vártúrával zártuk. A szepesi vár 4 hektáros kiterjedésével Közép-Európa legnagyobb vára. A vár és a társított kulturális emlékművei (Szepeshely, Szepesváralja, Zsigra) együttesen a Világörökség részei. Vártúránk során régészeti leleteket, fegyvergyűjteményt, kínzókamrát, és vártörténeti kiállítást tekinthettünk meg. A gótikus várkápolnában egyháztörténeti kiállítással ismerkedhettünk meg. A toronyból beláttuk a Szepesség nagy részét, mivel jó idő volt, elénk tárultak a Magas-Tátra csúcsai is. A vár környékén kényelmes tanösvény nyolc megállóhelyén ismerkedhetünk a táj természeti és történelmi érdekességeivel.

A harmadik nap, hasonlóan az előző napokhoz finom vacsorával és jó hangulattal zárult. Tanulmányi kirándulásunk utolsó napján a reggelit követően összecsomagoltunk, bepakoltuk a csomagjainkat a buszba és elköszöntünk szállásadóinktól. Mielőtt hazaindultunk volna egy rövid kitérőt tettünk Krasznahorka várához, majd folytattuk utunkat Gölnicbánya és végül Kassa felé. A Krasznahorkai várat-amelyben 2012-ben tűzvész pusztított-csak kívülről tudtuk megnézni.

Gölnicbányára érve felkerestük a bányamúzeumot és a főtéren álló plébániatemplomot, amely egyike a legszebb szepességi gótikus templomoknak. Gölnicbánya a Szepesség egyik legfontosabb bányavárosa, amelynek színesfémbányái a 19. század végére kimerültek, csak vasbányászata maradt meg, mely még ma is fejlett. Felvidéki látogatásunk utolsó állomása Kassa városa volt. Városnéző túránk során szemügyre vettük a város legnagyobb műemlékét, az Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt Szent Erzsébet-dómot.

A dóm altemplomában temették el Rákóczi Ferenc 1906-ban Rodostóból hazahozott hamvait. Márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. Ezek mellé helyeztük el iskolánk koszorúját és közös imádságra csendesedtünk el.                          

Ezt követően megcsodáltuk a látványos zenélő szökőkutat a harangjátékkal, majd a domonkos, ferences, evangélikus és görögkatolikus templomokat. Városnéző sétánk következő állomása Rákóczi rodostói házának mása volt. Itt egy rendhagyó történelemóra keretein belül felidéztük a fejedelem szabadságharcban és a magyar történelemben betöltött szerepét is.

2018. április 20-án a késő délutáni órákban, számos, felejthetetlen élménnyel gazdagodva indultunk haza.

Értékelő szakasz

A diákokkal közösen bemutatót készítettünk felvidéki barangolásunkról, amelyet később az érdeklődőknek is megmutattunk. Csoportmunka keretein belül plakátokat készítettünk. Ezek segítségével dolgoztuk fel és rendszereztük az új ismereteinket. Terveink között szerepel, hogy a nemzeti összetartozás napján tartandó megemlékezés során felhasználjuk ezeket. Beszélgettünk a felvidéki magyarokról, összegeztük ismereteink változásait, néhány tanuló összefoglaló élménybeszámolót tartott. Megvitattuk a meglátogatott ország, illetve a megtekintett települések magyarságáról a látogatás eredményeképpen szerzett személyes tapasztalatainkat. Összegeztük, hogy miben más az utunk során megismert településeken élő magyarság helyzete a miénkhez képest. Végül kivetítőn megtekintettük az úton készült fényképeket.